Egészséges veséjű embereknél nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a magasabb fehérjebevitel önmagában vesekárosodást okozna. A téma azért került előtérbe, mert bizonyos esetekben valóban problémát jelenthet.
A fehérje a következő okok miatt terheli a vesét:
- Növeli a vesék munkáját. A fehérje lebontása során nitrogéntartalmú bomlástermékek (például karbamid) keletkeznek, amelyeket a vesék választanak ki.
- Fokozza a vesék szűrését (hiperfiltráció). Rövid távon ez természetes alkalmazkodás, és egészséges embereknél önmagában nem tekinthető károsnak.
- Már meglévő vesebetegség esetén a tartósan magas fehérjebevitel felgyorsíthatja a vesefunkció romlását, ezért ilyenkor az orvosok gyakran fehérjeszegényebb étrendet javasolnak.
Ha valaki:
- egészséges,
- rendszeresen sportol,
- és napi 1,2–2,0 g fehérjét fogyaszt testtömeg-kilogrammonként,
akkor ez a legtöbb kutatás szerint általában biztonságos.
Ha egészséges a veséd, a sportolóknál gyakori 1,6–2,2 g/ttkg/nap fehérjebevitel általában nem számít vesekárosítónak. Fontos azonban a megfelelő folyadékbevitel és az, hogy ha magas a vérnyomásod, cukorbetegséged vagy ismert vesebetegséged van, akkor a fehérjebevitelt érdemes orvossal egyeztetni.
A vese szempontjából van különbség a természetes fehérjeforrások és a sporttáplálék kiegészítők között?
Igen. A vese szempontjából a fehérje eredete sokkal kevésbé számít, mint a teljes napi fehérjebevitel.
Ez azt jelenti, hogy:
- 30 g tejsavófehérje (whey),
- kb. ugyanannyi fehérjét tartalmazó csirkemell,
- túró,
- tojás
nagyjából hasonló mértékben növeli a vesék fehérje-anyagcserével kapcsolatos munkáját.
Van azonban néhány különbség:
- A fehérjepor gyorsabban emésztődik és szívódik fel (különösen a tejsavófehérje), de ez önmagában nem károsítja a vesét.
- A teljes értékű élelmiszerek (hús, tejtermékek, hüvelyesek) vitaminokat, ásványi anyagokat és egyéb hasznos tápanyagokat is tartalmaznak, ezért ezekre érdemes alapozni az étrendet.
- A fehérjepor főleg kényelmi megoldás: akkor hasznos, ha étkezésből nehéz bevinni a szükséges fehérjemennyiséget.
Egészséges veseműködés esetén nincs bizonyíték arra, hogy egy jó minőségű fehérjepor károsabb lenne a vesére, mint ugyanannyi fehérje húsból vagy túróból.
Ha viszont valakinek ismert vesebetegsége van, akkor nemcsak a fehérjepor, hanem a túl sok hús, túró vagy bármilyen más fehérjeforrás is problémát jelenthet.
Növényi vagy az állati fehérje között van különbség?
Igen, de ugyanaz az alapelv érvényes: a vesét elsősorban a teljes fehérjebevitel mennyisége terheli, nem az, hogy a fehérje növényi vagy állati eredetű.
A növényi fehérjeporok (például borsó-, rizs-, szója- vagy kendermagfehérje) lebontása során is nitrogéntartalmú bomlástermékek keletkeznek, amelyeket a vesének kell kiválasztania.
Ugyanakkor kutatások szerint:
- Egészséges veséjű embereknél a növényi és állati fehérjék sem bizonyítottan károsítják a vesét normál vagy sportolóknál szokásos mennyiségben.
- Vesebetegség esetén a növényi fehérjéknek lehet némi előnyük, mert általában kisebb mértékben fokozzák a vesék szűrését, és gyakran kedvezőbb hatásúak a vérnyomásra és a sav-bázis egyensúlyra is.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy korlátlan mennyiségben fogyaszthatók: ha a teljes napi fehérjebevitel túl magas, a növényi fehérjék is növelik a vesék terhelését.
Összefoglalva:
- Egészséges vesével: sem a tejsavó-, sem a növényi fehérjepor nem bizonyítottan káros a javasolt mennyiségben.
- Vesebetegség esetén: gyakran előnyösebb lehet a nagyobb arányú növényi fehérjefogyasztás, de a teljes fehérjemennyiséget ilyenkor is korlátozni kell az orvosi javaslat szerint.
Magas fehérje bevitel esetén hogyan lehet támogatni a vese működését?
Ha valaki magas fehérjebevitelt fogyaszt (például napi 1,6–2,2 g/testsúlykilogramm sportolói célból), és egészséges a veséje, a jelenlegi kutatások alapján ez önmagában nem bizonyítottan károsítja a vesét. A vesék ugyan nagyobb munkát végeznek (megnő a szűrési sebesség), de ez egészséges embereknél általában alkalmazkodási folyamat, nem betegség.
A vesék támogatására a legfontosabbak:
- Megfelelő folyadékbevitel: általában napi 2–3 liter folyadék, melegben vagy intenzív edzés mellett ennél több is szükséges. A vizelet legyen világossárga.
- A túlzott fehérjebevitel kerülése: nincs előnye annak, ha tartósan 2,5–3 g/testsúlykilogramm fölé emeljük a fehérjebevitelt.
- Vérnyomás és vércukor kontrollja: ezek sokkal fontosabbak a vesék védelmében, mint maga a fehérje.
- Sok zöldség és gyümölcs fogyasztása: segít fenntartani a sav-bázis egyensúlyt és kedvező a vesék számára.
- A sóbevitel mérséklése: lehetőleg napi 5 g alatt.
- Kerülni a felesleges fájdalomcsillapítók (pl. ibuprofen, diclofenac) rendszeres használatát, mert ezek valóban károsíthatják a vesét.
A táplálékkiegészítők közül:
- A kreatin az ajánlott napi 3–5 g adagban egészséges veséjű embereknél biztonságosnak számít, de emelheti a laborban mért kreatininszintet anélkül, hogy valódi vesekárosodást okozna.
- A fehérjeporok nem terhelik jobban a vesét, mint ugyanannyi fehérje húsból vagy tejtermékből.
Ha valakinek már ismert vesebetegsége, cukorbetegsége vagy magas vérnyomása van, a magas fehérjebevitel csak orvossal vagy dietetikussal egyeztetve javasolt.
A Royal Fitness Edzőteremben a fehérjekészítmények széles íz és típusválasztékából kedvedre válogathatsz. Ha nem vagy benne biztos, hogy számodra melyik a legmegfelelőbb, személyi edzőink készséggel állnak szolgálatodra! >>>SZEMÉLYI EDZŐINK<<<
