A Defendo egy puszta kezes önvédelmi rendszer, nem sport, és nem harcművészet. A gyakorlók a reális önvédelemre helyezik a hangsúlyt, súlycsoportok, szabályok és tradíciók nélkül gyakorolnak, sok olyan tényezőt is beépítve gyakorlásba, mely jelen van a küzdelem folyamán, de szinte csak az önvédelmi rendszerekben oktatják: stressz kezelés, csőlátás leküzdése, “soha nem adom fel” mentalitás, mindig több támadóval számolva, stb. Az egyik legfontosabb ismertetőjegy a taktikai és mentális felkészítés. Sok olyan technika van, mely sport keretek között nagyszerűen alkalmazható, de az utcán, önvédelmi szituációban öngyilkosság alkalmazni.

Ösztönös mozdulatok: Minden embernek ugyanazok az ősrégi, belülről jövő reakciói vannak egy adott hirtelen támadásra, a Defendo ezeket használja fel, és egészíti ki, ezért gyorsan, és hatékonyan lehet tanulni. Az általános helyzet az, főleg a tradicionális stílusoknál, hogy rákényszerítenek a tanulóra valamilyen “stílusra jellemző” mozgásformát, reakciót, ami pont az első valódi támadásig fog tartani, mert az ősi, genetikailag belénk kódolt reakciók erősebbek lesznek minden más, utólag sulykolt mozdulatnál.

Kevés, de hatékony technika: Bebizonyított tény, hogy a gyorsan, gondolkodás nélkül, biztosan végrehajtott technikához, azt legalább 2-3000 alkalommal kell elgyakorolni. Vagyis belátható időn belül (2-3 év), maximum 50-60 technika sajátítható el, “üzembiztosan” A Defendo rendszere 65 db technikát tartalmaz, melyek mind többszörösen kipróbált, működő mozgásformák. Pontot nem lehet velük szerezni, de a védekező életét megmenthetik. Az egyik legnagyobb hiba, amit technikák használhatóságának felmérésénél el lehet követni, az, amikor stílus alapján próbálják behatárolni őket, illetve az a gondolat, hogy egyik technika ugyanolyan jó, mint a másik. Ez nagy tévedés. Igazából egy adott szituációra csak 1-2 igazán jó megoldás létezik, a többi egyszerűen nem felel meg valamelyik fontos kitételnek, melyeket viszont az átlag emberek nem ismernek. Így lehet sok “varázslást” eladni ez embereknek, ezért gondolják sokan, hogy a sportban, vagy harcművészetekben alkalmazott technikák majd működnek a való életben is…

Taktikai képzés: A taktika alapvetően behatárolja az alkalmazható technikákat. Egy profi birkózónak nincs ellenfele a szőnyegen, de az utca betonján nem sok birkózó technikát lehet alkalmazni, úgy, hogy a védekező ne sérüljön meg. A több támadó elleni harc például felülírja szinte az összes földharc technikát, mert nem megyek vele sokra, ha egy feszítéssel eltöröm a támadóm karját a földön fekve, miközben a többi támadó öntudatlanra tapos. Az utcán a támadónál bármikor lehet kés, vagy bot, így a puszta kezes bunyókra felkészülve, szabályok szerint gyakorló védekezőnek nem sok esélye van, mert a kés esetében egyetlen rossz mozdulat is elég, hogy meghaljon.

Mentális képzés: Ide tartozik a már említett “Soha nem adom fel” gondolkodás elsajátítása. A való világban nincs ezüst érem. De ide tartozik a stressz kezelése, felhasználása is, amit sajnos csak olyan gyakorlatokkal lehet fejleszteni, amiben a gyakorlót kizökkentjük a normál állapotából. A Defendo nagyon komoly tudományos háttérrel rendelkezik, de nem csak a fizikai, hanem a mentális felkészülés terén is. Az egyik legfontosabb tényező, mellyel szinte sehol nem foglalkoznak, mégis 80%-ban eldönti a sikeres védekezést, az a stressz, mely olyan mértékben változtatja meg az ember reakcióit, mozgását, gondolkodását a hétköznapihoz képest, hogy össze sem lehet hasonlítani a kettőt. Az állandóan nyugodt körülmények között gyakorlók szinte elképzelni sem tudják, mennyire más az életért való küzdelem, a dojo körülményeihez, vagy a versenyszőnyeg hangulatához képest. A Defendo egyik legnagyszerűbb tulajdonsága a stressz kezelésének oktatása.

A Defendo név: Defendo név nem egyetlen emberhez, vagy szervezethez köthető, éppen ugyanúgy nem, mint pl. a Karate szó. Az évek folyamán többen, több féle képpen is használták a Defendo nevet, elsőként William Farbain, aki az 1900-as évek elején a rendszerét Defend-U-nak nevezte el, ami angolról lefordítva annyit tesz: védd magad. Bill Underwood használta a latin eredetű defendo (védeni) szót a rendszere megnevezéseként 1950-ben, mikor kiadta a „Defendo – Önvédelemi rendszer rendőröknek” című könyvét. Jyrki Saario a kezdetekben a V.I.P. nevet használta, mikor megalkotta a saját önvédelmi iskoláját, majd később Skandináv Defendo-ra keresztelte át, mivel nagyon komoly hasonlóságot mutatott a többi Defendo rendszer technikáival.

További információért látogass el a DEFENDO hivatalos weboldalára.